Hidrokulturás Kápiapaprika
A Sarusi Kiss Család 1989-Ben Kezdett Zöldséget Hajtatni Szentesen, 500 Négyzetméteres Fűtött Fóliában. Tavaly Már Egy Hektár Fűtött És 2,8 Hektár Fűtetlen Növényházban Dolgoztak, Az Idén Pedig A Leginkább Felújításra Szoruló, 5100 Négyzetméteres Fűtetlen Blokk Technológiai Fejlesztésére Készülnek. Reményeik Szerint Nyernek Hozzá A Kertészetkorszerűsítési Pályázaton 50 Százalékos Támogatást. Az Öntözőrendszer Tervezett Cseréjétől, Illetve A Párásítórendszer Beszerelésétől A Hozamok Növekedését És A Minőség Javulását Várják. A KITE Zrt. És A Monsanto Hungária Kft. Közös Szakmai Rendezvényén Sarusi Kiss László Arról Beszélt, Hogy Miért Ragaszkodnak Fűtetlen Fóliában A Kápiapaprikához És A Hidrokultúrához.
A 4,2 méter magas, különböző nagyságú sátrakból és blokkból álló 2,8 hektáros hideghajtató telepen csak kápiapaprikát termesztenek, egy évtizede talaj nélkül. A talaj leváltására kőzetgyapottal és kókuszrosttal próbálkoztak, és úgy találták, hogy a saját termesztési technológiájukhoz az illeszhető a legjobban, ha a talajra fektetett kókuszrost paplanokon kőzetgyapot kockákba ültetett növényeket hajtatnak. Azt tapasztalták, hogy a paplanok négy évig gond nélkül használhatók, így két év után a fűtött fóliákból átviszik a hidegfóliás telepre, ahol újabb két évig használják őket. Növény- egészségügyi gondot még nem tapasztaltak, a paplanokban maradt tápanyagokat pedig jól hasznosítja a paprika.
Ültetés: Április Elején
Általában március végén, április elején ültetik ki a 8 hetes, fehérbimbós palántákat. Akkor már nem kell számolni reggeli fagyokkal, igaz a kétszeres fóliaborítással és belső alagutakkal már mínusz 8°C-tól is sikerült megvédeni a kis növényeket. A négysoronként kialakított alagutakat a szokásos belső takarásnál vastagabb fóliával borítják, hogy az ne sérüljön a mindennapos ki- és betakarásnál. A kőzetgyapot kockában nevelt paprikapalánta a sima tápkockás palántánál gyorsabban gyökeresedik, már négy nappal az ültetés után áthatolnak a gyökerek a paplanba, így a növény hozzájut az abban lévő tápanyagokhoz. A szerint nagy, erős gyökérzetet fejlesztő fajtát célszerű választani, a növény életének első 20-25 napjában dől el ugyanis a hozamok sorsa. A belső takarást két hét elmúltával szüntetik meg, akkorra már nyílnak az első virágok. Másnap kezdik a kötözést, a négyzetméterenként ültetett 3,8 tövet két szálra nevelik.

Metszés: Május Elején
A napsütés erősödésével bevett szokás a telepen a sátrak árnyékolása, általában mészhidrátot használnak erre a célra. Kötözéskor nem metszenek, megvárják vele május elejét, és akkor is csak a két főszár melletti hajtásokat csípik el, hogy minél több bogyót kössön a növény a korai időszakban. Ezt azzal indokolják, hogy a szabadföldi kordonos paprikát sem metszik, mégis sokat terem. A tövek leterhelése abból a szempontból is előnyös, hogy visszafogja a növény vegetatív növekedését. A 2,2 méteren futó fölső drót fölött képződött bogyóktól ugyanis letörhet a hajtás Ezzel a technológiával május közepére akár 12-15, különböző méretű bogyót is hordoznak a tövek. Ekkor kihelyezik a biológiai növényvédelemben alkalmazott természetes ellenségeket, amelyeket a fűtött sátrakban leszedett leveles hajtásokkal hoznak át a telepre. Ha az állomány rendszeres megfigyelésekor úgy találják, hogy nem szaporodtak föl eléggé a ragadozó atkák és poloskák, akkor továbbiakat is betelepítenek.
Szedés: Június Elején
Az első paprikák többnyire május végén váltanak színt, szabadföldi paprikák érése előtt megkezdődik a szedés. Ez azért fontos, mert a kápiapaprika hajtatásakor a bevételt nemcsak az határozza meg, hogy mennyi bogyót szedünk az állományról, hanem az is, hogy mikor. Az ár ugyanis az első időszakban messze a legmagasabb, még a fehér paprika induló árát is meghaladja. Minden évben beállítanak fajtakísérletet, de a Karpex F1-nél jobbat még nem találtak a talaj nélküli termesztéshez. Előnye a korai termőrefordulás és a nagy hozam, 5-6 bogyója kitesz egy kilót. A szedés dandárja június utolsó dekádjában indul, majd az állományról egészen a fagyokig szednek. A szép nagy bogyókat kézzel válogatják, mert a töltenivaló paprikához használt géppel a kétrekeszű kápia nem osztályozható. Naponként 5-600 láda termést értékesítenek, az egészet a DélKerTÉSZ Szövetkezetnek szállítják. Tavaly négyzetméterenként átlagosan 12,5 kilogramm paprikát szedtek. Sarusi Kiss László szerint a magyar kertészek nagy gondja, hogy általában egy lábon állnak, és nehezen fogadják el, hogy lehet másoktól tanulni. A családi gazdaságban a munkaerő foglalkoztatása miatt is előnyös, hogy fűtött és fűtetlen termesztőberendezésben is hajtatnak. A fajta- és technológiai bemutatókat kifejezetten hasznosnak tartja, ő is szívesen megosztja tapasztalatait az érdeklődőkkel. Az évek során azt is megtanulta, hogy szükség van megbízható segítségre, nem lehet mindig, mindenütt ott.

Kötelező Fejleszteni
Sarusi Kiss László a gazdaság tervezett fejlesztésének számításait is megosztotta az érdeklődőkkel. Levezette, hogy mekkora összegből újítható meg az 5100 négyzetméteres fűtés nélküli növényház. Az 50 méter széles és 102 méter hosszú házban 300 négyzetméteres blokkokat alakítanak ki, hat méteres hajókkal. Egy hajóban 10 sor lesz, hajónként így 1440, az egész házban pedig 24 480 tövet nevelnek. Továbbra is csak talaj nélküli termesztésben gondolkozik, a fele-fele arányban nagyobb és kisebb szemcseméretű kókuszrost paplant azonban a 30-70 százalékos megoszlásúval váltaná fel, az hasonlít ugyanis legjobban a morzsás szerkezetű talajhoz. Továbbra is négy évig hasznosítják majd a paplant, így annak nettó költsége darabonként 300, azaz négyzetméterenként 75 forint lesz. Ez az összeg úgy értékelhető, hogy talajos termesztés esetén sikerülne-e ennyiből fedezni a fertőtlenítés, a gépi előkészítő munka, illetve a szerves trágya költségét. A kertész szerint nagy valószínűséggel nem. Ennél azonban még nyomósabb érv a talaj nélküli termesztés mellett, hogy a kókuszroston hajtatott növényekről – ha nem is sokkal több, de – szebb, korábbi termésekkel számolhatunk, amit a piac is elvár és a jövedelmezőség miatt is fontos. A termesztés pedig egyértelműen kiszámíthatóbb, tervezhetőbb. Kötelező tartozéka a háznak az egyedi öntözőtestekkel ellátott öntöző-, és tápoldatozórendszer, ami a számításaik szerint mintegy 4 670 000 forintba, hazai gyártású tápoldatozógéppel számolva mintegy 3 000 000 forintba kerül. Az öntözés és a paplanok költsége így négyzetméterenként 1050- 1450 forint lesz. A mind gyakoribb hőségnapokon a jó minőség és nagy hozamok feltétele a párásítás is, amely négyzetméterenként további mintegy 370 forintba kerül. A tartószerkezetet és a kézi munka költségét nem számolva, ennyiből tehető működőképessé a blokk. Az 50 százalékos uniós támogatás tehát mindenképpen jól jönne a korszerűsítéshez.
Rimóczi Irén
www.kerteszetesszoleszet.hu